Ismét egy adag infúzió, majd az újabb egynapos kórházi kiruccanásból “eltávban” az ügyeletes orvos feltette a kérdést: Gluténmentes diétát próbált már?
Glutén nélkül… szabadon!!!
Na, azt éppen nem, – gondoltam magamban és ígéretet tettem neki, hogy most az fog következni!
Attól a perctől fogva tartom és bejött! Olyan tünetek is elmúltak, amelyeknek korábban nem tulajdonítottam jelentőséget. Beleásva magam a témába, kiderült azok is mind visszavezethetők a gluténre.
Furcsa lehet, hogy két éves tortúra után, semmiféle vizsgálat nem támasztja alá, de én gluténallergiásnak nyilvánítottam magam, és e szerint élek. Végre teljes életet!
Igen teljes életet, mert amíg a gluténfogyasztás következményei a legváratlanabb időpontban csaptak le rám, most nem a kórházban töltöm az időmet, tanácstalanul, csontra fogyva, hanem eszem iszom és sportolok minden mennyiségben!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: