Húszévesen azt gondoltam, hogy negyven évesen már simán családi házam lesz, a kertjében medence partin önt el a mámor, sok barát, család, gyerekek, lufik, lampionok, grill parti. Majd jön az álomutazás, szép ruhák és csillogás. Akkoriban bizonyára túl sok romantikus filmet láttam és a sekélyes sztereotípiákban sem szenvedtem hiányt.
A valóság a harmadik emelet, a panel, a barátok és Család. Mára a többit giccsnek tartom, a romantikus filmek üres kliséinek. Megváltoztam, átértékeltem mindent, amim van, mindenkit, aki mellettem volt és van.
Két év alatt, amit a glutén művelt velem mindvégig azt éreztem életemben először, hogy nem vagyok egyedül a szenvedéseimmel. Gyomorgörcs, de olyan, hogy darabokra tudtam volna szaggatni a lepedőt fájdalmamban és Ő ott volt. Szemében aggódás, karjában erő. Amikor feldagadtam az allergiától, száguldott be velem a kórházba az éjszaka közepén, szemében aggódás, karjában erő. Összeestem a kórházban, mert a sürgősségin nem láttak el időben, Ő vitt a vizsgálóba. Mikor magamhoz tértem, Őt láttam magam mellett, szemében aggódás, karjában erő. Amikor a mentő jött értem, otthon maradt a gyerekekkel, de magammal vittem aggódó tekintetét és karjából az erőt.
Két év alatt meg sem tudom számolni hány ilyen alkalom volt és Ő ott volt és nem hagyott egyedül se a fájdalomban, se a küzdelemben. Én már utáltam magam, undorodtam a felpüffedt, csalánkiütéstől eltorzult arcomtól, Édesanyám kenegette viszkető testemtől. Ha rám jöttek a görcsök csak arra tudtam koncentrálni, hogy a gyerekek ne lássák. Ebben is segített.
Megtanultam, hogy a kimondott szavak üresek, a látszatajándékok hamisak, az igazi érték, amikor a társad társ marad a bajban és őszintén veled van a legnyomorúságosabb, legszánalmasabb pillanataidban. Nem fordul el, nem undorodik, hanem végigsimítja elgyötört arcod és egyszerűen csak érzed, hogy testben és lélekben veled van.
Megváltoztam, mert nekem valaha minden kellett, most csak Ő kell és ez a Minden. Kerek szülinapomra nem is kértem mást, csak egy napot Vele, csak ketten, csak mi. Negyven évem legnagyobb ajándéka, hogy megtanultam mi az igazi érték!
Gyerekeink gyűrűjében, Édesanyám ölelésében és az ő ragyogó kék szemében elveszve gluténmentes tortát eszegetek és boldog vagyok!
