Glutén nélkül az élet...

Nem áll meg az élet, ha kiderül, hogy kerülnöd kell a glutént. Még akkor sem, ha profi sportoló vagy, vagy csak intenzíven edzel. Ha azonban nem vagyunk ínyencek, vagy nehezen barátkozunk idegen ízekkel nem egyszerű változatosan és jól étkezni.

Számos tapasztalat cáfol rá arra, hogy bármiben is gátolná a teljesítményt a búza, árpa, zab, rozs hiánya a táplálkozásban. Egy dolgot emelnek ki az élsportolók világában is, ami nagyon fontos: a „hagyományos” gabonákból származó energiát máshonnan, de pótolni kell. A barna rizs, a kukorica, quinoa, amaránt, hajdina, köles tökéletes helyettesítők – tartja a szakirodalom, más kérdés, hogy én speciel ezek közül a kukoricát bírom megenni.

A legnehezebb a tészták kiváltása. A kukoricalisztből készült tészták, – azért valljuk be – nem hozzák azt az ízélményt, mint glutént tartalmazó társaik. Szívfájdalom, de ez van! Nálam a rizs lett a befutó, mint lassan felszívódó szénhidrátforrás, intenzív napokon tökéletesen érezhető a hatása.

A gluténmentes zabpehely szintén kiváló hatásfokkal működik és zabkása készítésekor az eleve édeskés íze miatt még cukrot sem kell használni.

De lássuk, mit mondanak a profik!

Sabine Lisicki (tenisz) a halra esküszik, mint kiváló cink és nyomelem forrásra. Andrea Henkel (biatlon) egyszerűen csak kiváltja a megszokott kedvenceit gluténmentes változatokkal, legyen az energiaszelet vagy a megszokott hétköznapi étkezés. Novak Djokovic (tenisz) gluténmentes diétájában a sajtnak és a paradicsomnak sincs helye. Ők azok a sportolók, akikről rendszeresen lehet olvasni, mert gluténmentes étrendjük nemcsak a tüneteiket szüntette meg, de teljesítményükben is pozitív változásokat idézett elő. Djokovicnak könyve is jelent meg, ő nagyon magas színvonalú szakmai stábbal felvértezve változtatott gyökeresen étkezési szokásain. Olyan szigorúan veszi a gluténmentes étkezést, hogy utazásai alkalmával is saját konyhát rendeztet be és inkább ott készülnek a finomságok. Nála a glutén ugyanis krónikus fáradtságot, levertséget idéz elő, ez pedig a mérkőzések alkalmával óriási hátrányt jelent.

A profikkal dolgozó természetgyógyászok a tejet és a cukrot is száműzték a sportolók étrendjéből. A tej lebontása a felnőtt szervezet számára ugyanis már komoly próbatétel. Kifejezetten figyelnek viszont a megfelelő szénhidrátforrásra, mert ez nélkülözhetetlen az intenzív edzések alkalmával. Ha túl kevés a szénhidrát az szintén okozhat teljesítménycsökkenést, ezért javasolják a rizs, a sütőtök, a lencse és a hajdina fogyasztását, a gyümölcsök közül pedig az avokádó a tuti befutó.

Vannak, akik az érintett sportolók látványos fejlődését látva térnek át a gluténmentes diétára. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy éppen ez segít. Sokan esnek abba a hibába, hogy a gluténmentes étrendet használják fogyókúraként, ráadásul úgy, hogy a mellőzött energiaforrásokat nem pótolják. Ezzel éppen ellenkező hatást érnek el, mert nem nő, hanem csökken a teljesítményük.

Mobilom ébreszt reggel és glutenfree appom jelzi, milyen reggeli menüt javasol. Egy édes és egy sós változatot is feldob, hogy máris jól induljon a nap.

Leugrom a közeli pékségbe, ahol hibátlanul sorakoznak a gm kenyerek, zsemlék, kiflik, kalácsok, puffancsok, táskák és batyuk. Minden gluténmentes, és csak szívom magamba az illatorgiát.

Már elfelejtettem az otthoni kötelező főzőcskét, mert étlap már nem készül anélkül, hogy a gluténmentes ételeket fel ne sorolnák. Hét közben így bárhol simán menüzök. A céges büfében már rég nem néznek ufónak, egyszerűen odamegyek a gm pulthoz, ahol délutáni nasit választok magamnak.

Munka után irány a gyerekek, akiknek menzáját szabadon válogathatom gm, lm bármilyen mentes verzióban. A bevásárlásnak nem része már a nyálcsorgatás, simán leemelem a polcról a gm Oreot vagy a gm vaníliás karikát, olyan mindennapos ez már. A felvágottak közül alig tudok választani, mindenütt a bőség zavara. A pénztárnál a szalagra dobom a gm rágót és készen is vagyunk.

Otthon a vacsorához való készülődésnél már nem tányérozunk, késezünk, vajazunk külön. A gm termékek ízvilága olyan fantasztikus, hogy a nem érintett családtagok is vígan falatoznak belőle. Nem mellesleg az áraik sem szöktek az egekbe, így nem kell két háztartást vezetni immár.

Este a netet böngészve olvasom, hogy az utolsó búzatermesztő országban sem használják már azt a génmódosított búzát, ami anno a gluténérzékenységet előidézte a sikértartalom mérhetetlen növelése miatt. Lassacskán értelmetlen lesz a gm jelölés, mert az alapanyagokból teljesen eltűnnek az allergének. Hátradőlök, becsukom a szemem és…

… a mobilom ébreszt reggel. Jelez az emlékeztető, hogy ma van az akciós nap a gm boltban. Segítsééég, felébredtem! Vissza akarok menni a jövőbe!

Nem szoktam összegezni, nem szoktam világmegváltó bölcsességeket megfogalmazni, én egyszerűen csak megélni szeretem a pillanatokat. Nem emlékszem olyan szülinapra, amit ennyire vártam volna, nem emlékszem olyan szülinapra, amire gondolva a könnyeimet kell nyelnem.

Húszévesen azt gondoltam, hogy negyven évesen már simán családi házam lesz, a kertjében medence partin önt el a mámor, sok barát, család, gyerekek, lufik, lampionok, grill parti. Majd jön az álomutazás, szép ruhák és csillogás. Akkoriban bizonyára túl sok romantikus filmet láttam és a sekélyes sztereotípiákban sem szenvedtem hiányt.

A valóság a harmadik emelet, a panel, a barátok és Család. Mára a többit giccsnek tartom, a romantikus filmek üres kliséinek. Megváltoztam, átértékeltem mindent, amim van, mindenkit, aki mellettem volt és van.

Két év alatt, amit a glutén művelt velem mindvégig azt éreztem életemben először, hogy nem vagyok egyedül a szenvedéseimmel. Gyomorgörcs, de olyan, hogy darabokra tudtam volna szaggatni a lepedőt fájdalmamban és Ő ott volt. Szemében aggódás, karjában erő. Amikor feldagadtam az allergiától, száguldott be velem a kórházba az éjszaka közepén, szemében aggódás, karjában erő. Összeestem a kórházban, mert a sürgősségin nem láttak el időben, Ő vitt a vizsgálóba. Mikor magamhoz tértem, Őt láttam magam mellett, szemében aggódás, karjában erő. Amikor a mentő jött értem, otthon maradt a gyerekekkel, de magammal vittem aggódó tekintetét és karjából az erőt.

Két év alatt meg sem tudom számolni hány ilyen alkalom volt és Ő ott volt és nem hagyott egyedül se a fájdalomban, se a küzdelemben. Én már utáltam magam, undorodtam a felpüffedt, csalánkiütéstől eltorzult arcomtól, Édesanyám kenegette viszkető testemtől. Ha rám jöttek a görcsök csak arra tudtam koncentrálni, hogy a gyerekek ne lássák. Ebben is segített.

Megtanultam, hogy a kimondott szavak üresek, a látszatajándékok hamisak, az igazi érték, amikor a társad társ marad a bajban és őszintén veled van a legnyomorúságosabb, legszánalmasabb pillanataidban. Nem fordul el, nem undorodik, hanem végigsimítja elgyötört arcod és egyszerűen csak érzed, hogy testben és lélekben veled van.

Megváltoztam, mert nekem valaha minden kellett, most csak Ő kell és ez a Minden. Kerek szülinapomra nem is kértem mást, csak egy napot Vele, csak ketten, csak mi. Negyven évem legnagyobb ajándéka, hogy megtanultam mi az igazi érték!

Gyerekeink gyűrűjében, Édesanyám ölelésében és az ő ragyogó kék szemében elveszve gluténmentes tortát eszegetek és boldog vagyok!

1908. Ez az az év, amikor először ünneplik az Anyák napját, ez az az év, amikor a Ford cég gyártani kezdi a T-modellt, ebben az évben alapítják meg a General Motors amerikai autógyárat. Ennyi különlegesség közepette sem törpül el az a tény, hogy ekkor sülnek ki a világon az első kakaós csigák, a Pest megyei kis falu egyik kemencéjében.

Pösch Mór gödi cukrászmester 1908-ban, a 33. születésnapjára szerette volna meglepni barátait valami különleges édességgel, amiből aztán került a cukrászdai sütemények mellé is. Az eredeti nevén csokoládés tekerge hatalmas sikert aratott, népszerűsége, azóta is töretlen. Készítik fahéjasan, diósan, de a legnépszerűbb a kakaós változata maradt.

A gluténmentes étrend bevezetésekor rögtön az villant át az agyamon, hogy jaj, csak a kedvencekről ne kelljen lemondani. Ne kelljen azt mondani, hogy ilyet soha többé nem ehetek. Idővel azonban nem elégedtem meg a közel azonos ízekkel. Nálam a gluténmentes receptek gyűjtése addig tart egy-egy ételre vonatkozóan, míg azt nem sikerül megtalálnom, ahol nincs alku, nincs beletörődés, nem „hasonlít” az ízvilág, hanem olyan, mint az eredeti. Néha hosszú ez a folyamat, de megéri!

Megosztom veletek a kakaós csiga gluténmentes változatának receptjét, nálam ő a nyerő:

25 dkg túró

25 Schar Mix B liszt

0,5 dl tej

1 ek. zsír

10 dkg porcukor

1 púpos teáskanál szódabikarbóna

csipet só

Töltelék:

2 ek. olvasztott vaj

4 púpos ek. cukor

2 ek. cukrozatlan kakaópor

A túrót és a porcukrot robotgéppel összekeverem, lassanként hozzáadom a tejet és a zsírt. Ezután már kézzel dolgozom bele a szódabikarbónával és sóval kevert lisztet. A tésztát lisztezett szilikonos nyújtólapon nyújtom téglalap alakúra és megkenem az olvasztott vajjal. Egyenletesem megszórom a kakaós porcukorral és a szilikonos nyújtólapot megemelve tekerem fel a tésztát csigába. A kb. egy ujjnyi vastagságú szeleteket, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. 180 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt megsülnek. Fontos, hogy ne piruljanak meg a csigák, inkább kicsit fehérek maradjanak.

A túrótól eszméletlenül könnyű és lágy lesz. A fa nyújtólapot nem javaslom, mert nem lehet szépen feltekerni.

Két adagot szoktam csinálni, egy adag kakaósat és egy adag fahéjasat. Gyorsan megvan, nem kell dagasztani, nem kell gyúrni, de mégis nagyon finom!

Türelmesen válaszolok egy darabig, de egy idő után elszakad a cérna. Gluténmentes kisokos érdeklődőknek…

Tök vékony vagy, most miért akarsz fogyózni?

Nem akarok. Tudod, a gluténmentes diéta az nem fogyókúra.

De diétázol, most mondod!

A diéta nem egyenlő a fogyókúrával. A „diéta” kifejezés az „étrend” rokon értelmű párja. Diéta=étrend.

Akkor most ezeket a diabéteszes cuccokat eszed?

Nem diabétesz, diéta. A diabétesz cukorbetegség, a szervezet cukorfeldolgozási zavara. A gluténérzékenység pedig, amikor a gabonákban található fehérjetípus, a glutén felszívódási zavarokat okoz a vékonybélben.

Hú, ez akkor egy súlyos betegség. Olyan, mint a rák?

Ha betartom a gluténmentes étrendet nem okoz problémát. Nem, nem olyan mint a rák, az kóros, rosszindulatú sejtburjánzás, ez felszívódási zavar.

Jó, de miben van ez a…glu valami?

Glutén! Gabonákban: búza, árpa, zab, rozs magjában van ez a fehérje együttes.

Jézusom, akkor kenyeret sem eszel?

Dehogynem! Léteznek már gluténmentes kenyerek, készen is, de én inkább sütök magamnak, gluténmentes lisztből.

És a kakós csiga?

Azt is megsütöm. Mindent el lehet készíteni.

Jaj, akkor te most örökké sütögetsz?

Nem, dehogy. Ugyanúgy élek, ahogy eddig, csak másik lisztet használok. De nem ez a nehézkes, hanem minden egyéb mást kerülni, amiben glutén lehet. Ketchup, joghurtok, felvágottak, fagyi ilyesmi.

Még parizert sem ehetsz?

De igen, gluténmenteset.

Honnan tudod, hogy nincs benne?

A gyártók kötelesek feltüntetni, milyen összetevőket tartalmaznak az élelmiszerek.

Nem mondod komolyan, hogy te ezeket egyesével elolvasgatod?

Vannak termékek, amikről mi allergiások már tudjuk, hogy gluténmentesek, amit nem ismerek, azt elolvasom.

Tudod ki járna nagyítóval vásárolni! Ez tök macera!És amúgy ez a paleózás?

Nem. A „paleózás” a paleolit kori táplálkozás megvalósítása a mai viszonyok között. A paleolit étrendben a gabonafélék tiltólistán vannak. Lehet, hogy ezzel kevered. Az egy életstílus, ez pedig egy olyan étrend, amit azért tartunk, hogy a glutén által kiváltott panaszaink megszűnjenek, mint pl. a puffadás, hasi görcsök, hasmenés.

Jó bonyolult! Te hogy tudsz ennyi mindent megjegyezni? Én a pin kódomat is elfelejtem.

Ha te is szenvednél olyan tünetektől, amiken az allergiások átesnek, nem gondolkodnál ezen, hanem ez lenne a természetes.

Abbahagytad az edzést is?

Is??? Nem hagytam abba semmit, a kettő nem zárja ki egymást.

Jaj, de hát így akkor hogy? Á, én tuti nem bírnám. Bevennék egy fájdalomcsillapítót aztán kész. Meg van már egy csomó vitamin és biocuccok, nem próbáltad?

Nem késel el a körmöstől?

Hú, de, basszus! Köszi, hogy szóltál! Puszika!

Én a Pick termékekre esküszöm, de sokszor vásárolok az Aldiban is felvágottakat. Mivel néha már unalmas a szendvics – szalámi „kombo”, nagyon örültem, hogy rátaláltam Jámbor Szilvia, dietetikus receptjeire. Kifejezetten üdítőek változatosságukkal és újszerű ízvilágukkal! Csak ajánlani tudom!

Sárgarépakrém

Hozzávalók:

15 dkg sárgarépa

5 dkg ricotta

petrezselyem ( Ne sajnáld!)

fokhagyma (Ezt sem!)

só

Elkészítés: A sárgarépát tisztítás és aprítást követően nagyon kevés vízben megpároljuk, majd a többi hozzávalóval krémesre turmixoljuk.

Kukaricapástétom

Hozzávalók:

10 dkg morzsolt kukorica

1 ek. olívaolaj

2 gerezd fokhagyma

fél csokor snidling

só

Elkészítés: A kukoricát felfőzzük, majd miután langyosra hűlt az olíva olajjal és a fokhagymával bot mixerrel összekeverjük, sóval és snidlinggel ízesítjük. 

Mindkettő nagyon fincsi lehűtve, pirított gluténmentes kenyérrel!

Még hogy kirekeszt a társadalom, még hogy nem be- és elfogadó a környezetünk! Itt nincs helye panasznak, Cézanne, Manet, Van Gogh simán eladható glutén nélkül is.

Nyugi, semmi képzavar illetve, de igen totális a képzavar. Ki gondolta volna, hogy egy-egy búzakalász vagy kenyérdarabka ennyire képes megváltoztatni egy festmény mondanivalóját. És ki gondolta volna, hogy létezik egy ilyen Kis Pihent (mellesleg köszönet érte), aki „nyit” egy múzeumot nekünk.

Szívből szeretnénk, ha a gabonáink ugyanolyan tiszták és genetikailag érintetlenek lehetnének, mint azokban az időkben voltak. De amíg várjuk a csodát, addig is nézzük hűlt helyüket, értelmezzük át a képek mondanivalóját! Derűs percek kis nyomorúságunknak…

A kiállítás teljes anyagának megtekintéséért még belépőt sem kell váltanod, csak katt ide: http://glutenimage.tumblr.com/

 Én mindössze négy hónapja diétázom, de ilyen rövid idő alatt is érdemes csemegézni az emberi hozzáállás kifogyhatatlan tárházából.

A két évig tartó „nem tudjuk mi történik Önnel” periódusban több diétát kellett kipróbálnom. Volt, hogy zöldségeket és gyümölcsöket nem ehettem, volt, hogy a fehér lisztet kellett mellőznöm, volt, hogy a tejtermékeket, volt, hogy a zsiradékokat.  Nekem is tele volt már a hócipőm ezekkel, de társaságban előfordult néhányszor ez a kedves kérdés: „Most éppen mit nem eszel meg?”

Rém kedves vagy! Tudd meg, felfalnék mindent, ami előttem van, csak nem itt akarok kifeküdni a gyomorgörcstől. Ha tudom, hogy valaki allergiás valamire és zajlik a kivizsgálása, akkor én nem tuszkolok bele semmit. Meghagyom a döntését és főleg nem sznobozom le. Miért nem lehetnek toleránsak az emberek, miért kell tukmálni, megsértődni?

Amikor aztán végre körvonalazódott a „glutén-mumus”ez volt a sztár mondat: „Ezt múltkor még megetted!” Hát bizony bizony, akkor is búzaliszttel készült meg most is. Csak egyszer látnál feldagadva, többet nem kínálgatnál. Ez az értetlen típus.

Aztán van a tudományos típus, aki szeretné tudni a kémiai hátterét a dolgoknak és azt, hogy a gluténban lévő gliadin hogyan lép kapcsolatba a vele szemben képződő ellenanyaggal – emésztés – felszívódás – mindent. Zavarba hoz, hogy nem ismerem az antitesteket, majd megmagyarázza, hogy nem lesz ez midig így, hamarosan elmúlik. Bólogatok és témaváltást eszközölök…

Aztán van a sajnálkozó, aki a búza, árpa, zab, rozs mellőzése hallatán halálra sápad és nyafogva felsipákol: „Jaj, akkor te most mit eszel?” Mit ennék? Sz@rt kaviccsal. Mintha nem lenne más alternatíva és ő is naponta egy-egy marékkal enne csak ebből a négy gabonából és ez jelentené az életben maradást. Ha meg azt mondom, hogy grillcsirkét rizi-bizivel, megint ájuldozik, hogy „Azt megeheted?” Búza, árpa, zab, rozs – Te melyiket használod hozzá a négy közül?

Amin egyenesen felháborodtam, az egy fagyizónál történt. Udvariasan megkérdeztem, melyik fagyi gluténmentes. Az eladó hátrament megkérdezni, de így: „EZ is egy paleós!” Hát egyrészt nem vagyok „EZ”, másrészt pedig, ha „paleós” lennék, mitől lennék másabb, mint a többiek. Nem divatból csinálom, hanem muszájból, de amúgy is, semmi közöd hozzá.

Fel nem foghatom, ha valaki diszkréten kezeli a „baját” miért kell lesznobozni, csak mert nem fogad el valamit vagy az összetevőket böngészve apró betűket olvas. Válogatósnak és kényeskedőnek beállítani, mikor a másiknak fogalma sincs arról, mi zajlik a háttérben.

A glutén intoleranciám, engem toleranciára nevel. Attól, hogy nem írom ki a homlokomra, még allergiás vagyok és ha kérdezel szívesen beszélgetek Veled, de elsősorban az a fontos, hogy nyitott legyél és elfogadó. Akkor én is megnyílok és elmesélem, hogy nem olyan szörnyű az életem, hiszen megy a gluténmentes eszem-iszom és a sport minden mennyiségben!

Ettől nagyon tartottam. Mi lesz, ha nem tudok elég tápanyagforrást bevinni? Mi lesz, ha a sportolás előtti bevált étrendet nem tudom megfelelően helyettesíteni? Mit okoznak az új, GM liszt keverékek?

Számtalan kérdés vetődött fel bennem. Szerencsére, egyik félelmem sem igazolódott be. Egyszerűen jobban éreztem magam és észrevettem, hogy gyorsabban regenerálódom. Azt is megfigyeltem, hogy sokkal jobban terhelhető a szervezetem! Ezt úgy beleordítanám azokba az arcokba, akik le akartak beszélni a sportról (lsd. előző blog bejegyzésem).

Tehát azáltal, hogy GM lisztekkel sütök, főzök és még jobban odafigyelek az étkezésre azt érzem, mintha kifogyhatatlan energiáim lennének. Azt olvastam, hogy javulhat a felszívódás, ezért is alakul ki ez az érzet – aláírom, ez így van. Tegyük azért hozzá, hogy a következményeket ismerve eszünkben sincs elcsábulni egy kakaós csigára vagy túrósbatyura, mert gluténmenteset csak tervezetten fogunk találni. Tehát az impulzív evés szóba sem jöhet. Nyilván ez is segít, de a lényeg nem ebben van!

Beleástam magam a témába és szemezgettem tapasztalatokból. Van olyan, aki azt érzi, hogy a gluténmentes diétával megszűnik izmainak merevsége, így jelentősen csökkennek az ebből adódó sérülései is. Klinikai megfigyelések igazolták, hogy csökken az immunrendszer túlterhelése, jobb a tápanyagok felszívódása, javulnak a bélfunkciók, a rendszeres gyulladások egyre ritkábbak, gyorsabb a regenerálódás, javul az oxigénfelhasználás.  

A cikkben ugyan nem volt szó arról, hány fős körben végezték el a vizsgálatot illetve, hogy a diéta előtt volt e valami panasza a sportolónak. Számomra ezek a tapasztalati megfigyelések inkább azt erősítik meg, hogy nemcsak a vérvétellel, biopsziával kimutatható allergia létezik, hanem az intolerancia megfoghatatlansága, a látszólag panaszmentes esetekben így is tetten érhető. Például a gluténmentes diéta pozitív fordulatot hoz.

Tehát mielőtt plusz energiaszelettel, gélekkel és műitalokkal javítanád amatőr sportolói eredményességed érdemes végiggondolni, nem lehet e más oka a lassú regenerálódásnak vagy a csökkenő teljesítménynek.

Kezdetnek ajánlom ennek a frissítőnek a receptjét, amit egy tapolcai futóversenyen nyomtak a kezünkbe! Egyik összetevőtől sem kell idegenkedni, mert az összhatás fergeteges!

Alma – Banán – Spenót turmix

Hozzávalók:

1 db banán

2 db alma

15 dkg spenót

1 db citrom

2 dl szénsavmentes ásványvíz

1 l 100%-os narancslé

1-2 ek. méz

A hozzávalókat összeturmixoljuk, majd ásványvízzel és narancslével a kívánt sűrűségűre hígítjuk. Ínyencek fahéjjal, borssal, chilivel is fűszerezhetik!

Futás után isteni frissítő, de bármikor a nap folyamán jól esik!

Egészségetekre!

Bakonyerdő Maraton 2014

Világéletemben sportoltam. Nem versenyszerűen, de a mozgás a mindennapjaim része. Nekem ez a levezetés, ez a hobbi, a baráti társaság egy része, a feszültségoldás, a szabadság.

A két éves „nem tudjuk mi történik Önnel” periódusban a többféle diétavariáció mellett azt is javasolták, hagyjam abba a sportolást. Őrültséget csinálok, mert elégetem a testem, tönkreteszem az anyagcserémet, közel a negyvenhez le kellene állni (!!!) . Érted, ezt mondták, közel a negyvenhez le kell állni! Azt hittem rosszul hallok!

Heti négyszeri edzés. Na, ezt túlterhelésnek nem mondanám. Mi ebben a halálos? Persze köleskásával és gyógyteával, nem is ment.  Annyira éreztem, nem azzal van a baj, hogy futok és ráülök a biciklire, összesen hetente négy alkalommal. Viszont meggyőződéssel javasolta a dietetikus és az orvos (!). Nem azt mondta, hogy hagyjam el a tejterméket vagy a lisztet. Nem, á dehogy! Hagyjam el a sportot!

Innentől kezdve nem is érdekelt mit mondanak! Bólogattam és menekültem onnan! Csak el innen! Ezt nem hiszem el. Fetrengős gyomorgörcsöm van és utána csalánkiütésem, tehát csakis a sport a hibás! Egy cinkos a bajban!

Persze éreztem, hogy fáradékonyabb vagyok, nem bírom úgy a terhelést, de belül azt is éreztem, hogy ennek ellenére akarom a mozgást, és nem esik rosszul. Aki sportol, tudja, hogy a mozgás milyen felszabadító érzés, erről nem akartam lemondani.

Két nagyon jó sporteredményem is volt abban az időszakban, nem is értem hogyan, de megcsináltam. Nem bizonyítani akartam, bennem sokkal inkább az munkált, hogy jól érezzem magam és bármi, amivel ezt elértem, megtettem.

Zöldben, futóversenyen 2014

A másik kedvenc reakcióm: idegi alapon van, biztos stresszes a munkahelyem, többet kellene pihenni. Jajj, ezt már nagyon unom! Ha valamit képtelenek diagnosztizálni, akkor az a kór csakis idegi alapon lehet. Elmentek odáig, hogy felszólítottak, nézzek szembe a problémákkal, lehet hogy éppen a fától nem látom az erdőt. Te jó ég! Hagyjanak már békén! Mutatom nekik az előzményeket, a vaskosra gyűlt leleteket, én magam javaslom, hogy az ételallergia vizsgálatot végre végezzék már el. A válasz: nem indokolt. Jézusom! Nem indokolt, mikor négyszer száguldott be velem a mentő, mert dagadtam? Végre, végre másfél év kín után eljutok a felnőtt gasztroenterológiára és mit mondanak: jógázzak. Vérvétel nem indokolt. Csalódottan kullogtam haza, mígnem két nap után ismét a sürgősségin kötöttem ki.

Mindenkinek megvan a hosszabb, rövidebb ideig tartó saját tortúrája, míg végre valahára eljut a gluténmentes diétáig. Azt gondolom mielőtt az ezerarcú tünetek alapján bárkit is leírnának, ne hagyja befolyásolni magát, hanem merjen hallgatni a belső hangra, a saját megérzéseire. Többet ér egy csendes befelé figyelés minden harsány, sokszor megalázó szónál.